Ma szabad napom van a munkahelyen és ezt ki is használom.
Már a fejemben el is terveztem az egész napomat, már csak meg kell valósítani.
Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és átsétáltam Bertához. Halkan bekopogtam
az ajtóján, majd amikor kinyitotta az ajtót, piros szemeivel néztem
farkasszemet.
- Mi a baj?- követtem az ágyához.
- Beszélnünk kell Klau.
- Itt vagyok. Mi a baj?- fogtam meg kezeit.
- Haza kell mennem. Apa felhívott, hogy anya kórházban van.
Nagyon rosszul lett valamelyik nap. Az orvosok azt mondák, hogy jó pár hónapig
az ágyban kell lennie. Mivel apa dolgozik, ő nem tudna rá vigyázni, ezért
felajánlottam, hogy haza költözöm. Otthon fogom az egyetemet is folytatni.
- Ohh istenem. És Niall is megy veled?
Barátnőm csak megrázta a fejét, én pedig szorosan magamhoz
öleltem. Sosem láttam még így zokogni. Próbáltam vigasztalni, de én is sírni
kezdtem. A testvérem hazaköltözik. Nem akarom. Nem akarom, hogy itt hagyjon és
hogy több ezer km-re legye tőlem. Mi lesz velem, ha ő már nem lesz itt?
Megszólalt a csengő. Berta elhúzódott tőlem és a szemeimbe nézett.
- Ő az. Beengednéd nekem kérlek?- törölte le könnyeit. Én
csak bólintottam, majd elindultam a földszintre. Amikor kinyitottam az ajtót,
Ni aggodalmasan tekintett rám. Úgy sajnálom őket. Annyira szeretik egymást.
- Hol van? Mi történt?- szaporán kapkodta a levegőt Niall.
- Fent van, a szobájában- amint kimondtam hol van, már fel
is szaladt a lépcsőkön. Én gyorsan behoztam az újságokat, majd beültem a
konyhába. Töltöttem magamnak egy csésze kávét, majd leültem az asztalhoz és
olvasgatni kezdtem. Az utód? A következő oldal címe. Harryről és Samantharól van
benne egy kép. Ki gondolta volna hogy nem hagyják ki az újságból ezt a sztorit.
Már rögtön együtt vannak természetesen és Hazz ismét egy barom nőcsábásznak van
beállítva. Jó tényleg fura hogy arról áradozott hogy sosem fog elfelejteni, de
azt is tudom hogy tudtam hogy be fog ez következni. De ilyen gyorsan? Még nekem
sem sikerült teljesen túllépnem rajta. De mi van akkor, ha hazudott. Ha egész
végig csak megjátszotta magát és átvert engem. Lehet Ashtonnak igaza volt? Oh
édes istenem. Hiába tagadom, még szeretem Harryt. A vele töltött idők voltak a
legszebbek, de így kellett tennem. Bevallom még a koncerten megakartam neki
bocsájtani és majdnem hagytam magam hogy megcsókoljon, de amikor megjelent
előttem az a kép, amikor a másik lánnyal van, nem tudtam megtenni. Emellett még
az a lány hangja is megmaradt bennem. „Menj már haza te cafka.” Sosem fogom ezt
kiverni a fejemből. Lapozok az újságban, de bár ne tettem volna. A torkomban
egy hatalmas csomót érzek, arcomon pedig a könnyem csúszását érzem. Újra
megtörtént. Harry és Samantha együtt vannak. Ezen a képen csókolóznak. Ez
nagyon is tisztán látszik. Nem akartam hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezzen.
Időre volt szükségem, de nem adta meg senki. Most jöttem rá, hogy még szeretem
Harryt. Én akarok annak a lánynak a helyében lenni. Nem tagadom tovább.
Hiányzik és én hülye hagytam kicsúszni a kezeimből. Halk lépteket hallok az
emeltről, ezért gyorsan letörlöm a könnyeimet és becsukom az újságot. Niall
vörös szemekkel jön le a lépcsőn, majd amikor észrevesz engem, leül velem
szemben az asztalhoz.
- Szeretem őt Klau- temette kezei közé arcát.
- Tudom Niall- fogtam meg kezeit.
- Nem akarom elveszíteni, ezért mentem bele a barátság
dologba, de tudom hogy úgy se lesz ebből barátság.
- Figyelj. Szerintem ennek nem most lesz vége. Szerintem
Berta rá fog jönni hogy nélküled nem tud élni.
- És mi van, ha nem? Mi lesz akkor, ha túl fog rajtam lépni?
- Niall. Erős srác vagy. Tudom hogy rossz most neked, de meg
kell őt is értened. Emlékezz vissza mennyire nehezen bírta a távkapcsolatot.
Most viszont hogy állandóan messze lenne tőled, még nehezebb lenne neki. Most
időre van szüksége. De nem szabad feladni Niall. Sosem.
- Nem tudom, hogy fogom ezt kibírni.
- Én bízok benned és tudom, hogy bírni fogod. Erős vagy.
Akár elhiszed, akár nem.
- Még most sem tudom elhinni hogy Harold hagyott elmenni.
- Harry nagyon erősen küzdött értem, de akármennyire is
küzdött én nemet mondtam volna úgy is. Tudom hogy bánja amit tett, de már
talált egy másik lányt. Majd idővel én is találok és jobb lesz mind a
kettőnknek.
- Igen láttam az újságban a cikket…fel is hívtam és kérdőre
vontam. Fura volt. Nem is tudom. Nekem nem tűnik nagy szerelemnek ez az egész.
Szerintem ő még mindig téged szeret. És valljuk be…a csaj nagyon hasonlít rád
és ennek lehet köze van ahhoz hogy most vele van.
- Nem tudom Ni, de most már nem is érdekel. Barátok vagyunk
és örülök, ha boldog- mosolyogtam rá.
- Ennél hamisabb mosolyt még nem láttam. Engem nem versz át
Klau. Tudom, hogy még szereted.
- Persze hogy szeretem, de túl kell lépnem rajta.
- És úgy szerinted sikerülni fog, hogy „barátok” vagytok?
Ismerem Stylest és ezt kifogja használni hogy a közeledben legyen. És azt is
tudom, hogy ez a kapcsolat olyan hamis, mint az én gitárom behangolás előtt.
Hangosan felnevettem Ni poénján, majd kikísértem az ajtóhoz
és elköszöntem tőle. Felsétáltam az emeletre és benyitottam barátnőmhöz. Az
ágyon feküdt és halk zokogását hallottam. Leültem mellé az ágy szélére és
simogatni kezdtem.
- Annyira fáj Klau.
- Tudom.
- Már most hiányzik, de ezt kellett tennem.
- Minden rendben lesz Ber. Megígérem.
- És ha nem? Mi van, ha nem tudok majd továbblépni rajta?
Hihetetlen mekkora szíve van. Niall felajánlotta, hogy velem jön
Magyarországra, de ezt nem kérhettem tőle. Ni egy kincs és én most hagytam
elmenni őt. Egyszer biztos visszatérek, de nem kérhetem meg, hogy várjon rám
évekig. Mit tegyek Klau? Segíts nekem- borult karjaim közé.
- Hát igen Niallnek hatalmas szíve van, de ha engem
kérdezel, ennek a kapcsolatnak nem most jött el a vége. Én úgy érzem, nektek a
jövőtök együtt van megírva, csak most kell nektek egy kis szünet.
- Tényleg így érzed?
- Én nagyon is így érzem.
- Úgy fogsz hiányozni Klau.
- Te is nekem, de majd megígérem, hogy sokat fogok
hazajárni.
- Fura lesz vissza menni.
- Mikor indulsz?
- Holnap délben indul a gép.
- Tessék? Azt hittem csak jövő héten vagy valami, de nem
ilyen hamar.
- Hidd el Klau hogy maradnék, de anyának szüksége van rám.
- Tudom persze. De akkor, ha holnap indulsz, nyomás öltözni.
Elmegyünk az összes jó helyre Londonban. Ilyen kis búcsú nap.
- Istenem annyira imádlak. Akkor megyek, elkészülök.
- Siess- álltam fel az ágyról és az ajtó felé indultam- Úúú
Berta!
- Igen?- nézett ki a fürdőből.
- Miközben megyünk a városba, lesz egy kis kitérőnk, ha nem
gond. Harrytől szeretném visszakérni a ruháimat.
- Persze semmi gond- mosolygott rám- és amúgy most ki ez a
Samantha?
- Hát az új barátnője.
Berta szemei nagyra tágultak és úgy nézett rám, mintha egy
szellem lennék.
Megrángattam a vállamat, majd átsétáltam a szobámba. Fura
volt ezt mondani, de túl kell lépnem Harryn. Igen szép volt a vele eltöltött
idő, szinte mondhatom hogy életem legszebb hónapjait köszönhetem neki, de ennek
vége. El kell őt felejtenem és új életet kell kezdenem, nélküle. Felkötöttem a
hajamat, majd beléptem a mosdóba. A fogkefémre egy kis csíkot húztam, de
mielőtt kezdetét vettem volna a fogmosásnak, megcsörrent a telefonom.
- Szia szépség!
- Szia Ash- húzódott mosolyra a szám.
- Ne haragudj, hogy nem vettem fel a telefont, csak még
aludtam. Szóval miért hívott egy szépség?
- Jajj Ash- nevettem fel- nagyon humoros kedvedben vagy ma
is- ültem le a kád szélére.
- Nem értem miről beszélsz. Én csak az igazat mondtam.
- Na azért hívtalak, mert Berta haza költözik.
- Hogy mi? Miért?
- Családi dolog miatt haza kell, hogy költözzön.
- És jól vagy?
- Hát nagyon fog hiányozni és ha már most arra gondolok,
hogy nem lesz itt minden nap, könnybe lábad a szemem. Haza megy a testvérem.
Egyedül fogok maradni.
- Dehogy fogsz szépségem. Én és Emma is itt leszünk neked és
természetesen Eleanor is. Ettől nem kell félned. Ha kell a testvéred is leszek,
bár más jobban lennék- fejezte be halkabban mondatát Ash.
- Annyira aranyos vagy és köszönöm, hogy rád számíthatok-
szólalt meg a csengő.
- Úgy hallom keresnek- nevetett fel a vonal másik végén-
menj nézd meg ki az, aztán írj sms-t az infókról az esti buliról.
- Rendben írok majd. Este találkozunk. Sziaa.
Kinyomtam a telefonomat és a második csöngetés után, már
rohanni kezdtem az ajtó felé. Berta is jött utánam, de ő bekanyarodott a
konyhába. Kinyitottam az ajtót és egy hatalmas csokorral találtam szemben
magam.
- Jó reggelt kívánok! Klaudia Smitht keresem.
- Én vagyok. Miben segíthetek?
- Ezt a csokrot egy fiatalember önnek küldte. Itt kéne
aláírnia.
Miután aláírtam a vékony papírkát, a futár elköszönt és
elhajtott a kocsijával.
- Na, mit kell fizetnünk?- hallottam meg barátnőm hangját a
konyhából.
Nem szóltam semmit, csak beléptem hozzá, és amikor meglátta
a kezemben lévő hatalmas csokrot, mosolyogni kezdett.
- Wow. Ez aztán a csokor. Ki küldte?
- Nem tudom. Lehet hogy…
- Tuti hogy nem Harry…már megbocsájts- állt mellém- Nézd
csak. Ott egy kis cetli.
- Kedves Klau!- kezdtem olvasni- úgy gondoltam, hogy
megleplek ezzel a kis aprósággal. A virágok igaz nem olyan szépek, mint te, de
próbáltam a neked való csokrot elkészíteni. Üdvözlettel, Ashton.
- Istenem de édes. Hát ez nagyon aranyos gesztus volt tőle.
- Nem jutok szóhoz. Ez most nagyon meglepett engem.
- Hívd fel.
Azonnal kivettem a zsebemből a telefonomat és tárcsázni
kezdtem Ash számát. Nem csengett ki sokáig, hisz azonnal felvette. Nem tudtam
megszólalni. Annyira meglepett ez a dolog.
- Hahó Klau itt vagy?- nevetett fel Ash.
- Igen. Bocsánat.
- Szóval megkaptad?
- Igen, megkaptam. Nagyon aranyos tőled és nagyon köszönöm.
Teljesen megleptél vele- ültem le az ebédlő asztalhoz, velem szemben pedig
Berta foglalt helyet.
- Nagyon örülök, hogy tetszik, és hogy megleptelek. Ez volt
a célom.
- Akkor sikerült- nevetem el magam.
- Figyelj Klau- váltott komolyabb hangvételre- én még mindig
nem tudok rád barátként tekinteni. Tudom hogy most lett vége a kapcsolatod
Harryvel, de nem tudok várni. Nyisd ki kérlek az ajtót- rakta le a telefont.
- Na, mi van?- érdeklődött barátnőm.
- Azt mondta nyissam ki az ajtót- álltam fel az asztaltól,
majd az ajtóhoz siettem. Mikor kinyitottam az ajtót, nem akartam hinni a
szememnek.
- Szóval meg szeretném kérdezni- térdelt le elém Ash- hogy
eljönnél-e velem egy randevúra?
- Jajj Ash ne hülyéskedj már. Állj már fel onnan- próbáltam
felsegíteni, de nem akart felkelni.
- Csak akkor kelek fel innen, ha igent mondasz.
- Ash.
- Igen vagy nem?
Hátranéztem barátnőmhöz, aki nagy mosolyt mutatott és egy
aprócskát bólintott.
- Jól van, legyen, csak kelj fel onnan- segítettem fel.
- Komolyan mondtad?
- Igen Ash. Elmegyek veled egy randira.
- El sem hiszem, hogy igent mondtál. Akkor holnap?
- Holnap- mosolyogtam rá, majd miután megöleltem, elhajtott
a kocsijával, hatalmas mosollyal az arcán. El sem hiszem, hogy igent mondtam.
Ashton egy nagyon kedves férfi és hatalmas szíve van. Igazából Harry miatt
utasítottam vissza először, de most hogy Harry nincs többé. Túl akarok rajta
lépni és lehet, hogy egy randevú fog segíteni ebben. Hisz már ő is talált
magának mást. Akkor meg miért ne? Miután Bertával kibeszéltük ezt a dolgot az
út alatt, megérkeztünk a kedvenc éttermünkhöz. Bementünk a pulthoz, majd
kikértük a szokásos sajtburgert és a már megszokott italt. Kerestünk egy szabad
asztalt, majd nekiláttunk a falatozásnak. Berta elmesélte mi lesz most a jövőre
nézve. Úgy terveztük, nyárra én is hazamegyek egy hosszabb időre és majd ha tud
ő is rengeteget fog kijönni hozzám. Ezután áttértünk Niallre és rá. Kezdi úgy
érezni hogy rosszul döntött. Én megmondtam neki őszintén, hogy megpróbáltam
volna a helyében a távkapcsolatot. Hisz eddig is ment nekik. Főleg hogy most
szünetre mennek a fiúk, sokat tudnának találkozni. Biztos vagyok abban is, hogy
Ni szívesen lement volna hozzá. Azt mondta még gondolkodik ezen nagyon erősen,
de úgy gondolja hogy tényleg jobb lesz így neki. Mikor kiment a mosdóba,
gyorsan felhívtam Ashtont. Elmondtam neki az esti infókat és elmondtam neki kiket
hívjon fel. Mikor Ber visszaért, gyorsan leraktam a telefont, majd sms-ben
megírtam neki pár telefonszámot. Mikor kiléptünk az étterem ajtaján, egy lány
csoport ült a kinti részen. Azonnal felfigyeltek ránk, de meglepetésünkre nem
jöttek oda hozzánk. Elmentünk mellettük és éreztem hogy minket videóznak. Így
is volt. Mielőtt beültünk volna a kocsiba, odakiáltottak nekünk és integetni
kezdtek. Visszaintettünk nekik, majd beszálltunk a kocsiba. Harry háza fele
vettük az irányt. Közben sokan kerestek a telefonomon, de nem vehettem fel,
hisz Berta itt van mellettem. Igen az esti búcsú bulira meghívott vendégek
voltak. Úgy gondoltam meghívom a fiúkat, Lottiet, Lout, Eleanort és Sophiát.
Emellett van még pár barátnője Bernek az egyetemről, természetesen őket is
meghívtam. Mivel Harry is a fiúkhoz tartozik, őt is meg kell hívnom. Eleanort
és Sophiát is felhívtam, hogy nem baj-e ha a srácok is jönnek, de nem zavarta
őket.
És Niall. Hát őt nem tudtam mi legyen vele, de úgy gondoltam
neki is ott a helye. Írtam neki egy sms-t, de még nem válaszolt. Leálltam az
ismerős ház elé, majd kiszálltam a kocsiból. Mielőtt bekopogtam volna,
visszatekintettem barátnőmre, aki egy biztató mosolyt küldött. Megnyomtam a
csengőt és vártam. Nem kellett sokat várnom, hisz a zár kattogott és nyílni
kezdett az ajtó és egy ismerős arcot pillantottam meg az ajtóban.
- Szia. Segíthetek valamiben?- szólalt meg a lány, aki Harry
fekete pólóját viselte magán és semmi mást.
- Ömm szia. Harryhez jöttem.
- Gyere be, már is szólok neki- mielőtt becsapódott volna az
ajtó, barátnőm aggódó tekintetét láttam utoljára- Drágám téged keresnek!-
kiabált fel- Ohh de buta vagyok. Samantha Holly vagyok- nyújtott felém kezet.
- Klaudia Smith.
- És honnan ismeritek egymást Harryvel?
Mielőtt megszólaltam volna, Harry arcát tekintettem meg a
lépcső végén.
- Smith- nyögte ki nagy nehezen. Teljesen zavarban volt,
ahogy én is.
- Hát akkor én magatokra hagylak- adott egy puszit Styles szájára,
majd bement a konyhába.
- Én csak…én csak a cuccaimért jöttem.
Nem is mondott semmit, csak bólintott, majd a lépcső fele
mutatott. Elől én, Harry pedig utánam. Amikor beléptem a szobába, a szétdobált
ruhák fogadtak. Minden emlék egyszerre zúdult rám. Azonnal besiettem a
gardróbba, ahová Styles is követett.
- Figyelj Smith!
- Harry- vágtam bele szavába- tudom, hogy most magyarázkodni
akarsz, de nem kell. Köztünk már vége mindennek, szóval örülök, hogy ha
sikerült továbblépned.
- De…
- Nincs semmi de- vettem magamhoz az utolsó ruhadarabomat-
én is próbálok tovább lépni. Ezért is fogok Ashel randizni- basszus ezt nem
kellet volna mondanom. Harry szemei nagyra tágultak, én pedig elindultam a
földszintre.
- Ashtonnal? Ez most ugye csak egy vicc?- szaladt utánam.
- Miért lenne vicc?- álltam meg lent, mire Samantha is
megjelent.
- Ashton választott szét minket, ezek után meg elmész vele
randizni?- szinte már ordibált velem.
- El vagy tévedve Harry. Megcsaltál. Kétszer is. Nehogy már
mást hibáztass érte.
- Várjunk…ő az a lány, akiről beszéltél?- szólt közbe Styles
új barátnője.
- Sziasztok!- csaptam be magam mögött az ajtót, majd miután
beszálltam a kocsiba, azonnal elhajtottam. Barátnőm már szólásra nyitotta
száját, de azonnal közbeszóltam, hogy hagyjuk ezt a témát. Elmentünk a helyi
plázába és ott töltöttük el az időt az estéig. Rengeteg áruházba bementünk és
rengeteg ruhát felpróbáltunk. Sosem fájt még ennyire a lábam. Borzalmas. Egy üzenetet
kaptam. Niall az. Visszajelzett, hogy ott lesz a bulin. Remélem nem fog rosszul
elsülni a tervem. Berta már észrevette hogy mennyit telefonozok, de kitudtam
magamat magyarázni. Az utolsó boltba tartottunk éppen, mikor egy ismerős arcot
láttam meg elbújni a ruhák mögött. Bertának azonnal odanyomta egy ruhát a
kezébe, hogy próbálja fel. Eleanor odajött hozzám. Épp Bertának vásárol
ajándékot. Kicsit fel is nevettem, amikor bujkálva vette meg a ruhákat, majd
így is hagyta el a helységet. Mikor Berta kijött a próbafülkéből, hangosan
felnevettem.
- Szerintem ezt nem nekem találták fel- amikor magamhoz
kaptam a ruhát,hirtelen nem is néztem mit adok a kezébe. Gyorsan szétnéztünk az
üzletben, majd pár cuccot itt is vettünk magunknak. Az autónk felé pár lány
megállított egy képre, de nem is zavartak tovább. Hazafele megálltunk egy
kávéra, majd mikor megkaptam Ashtől az üzenetet, hogy mehetünk, azonnal kocsiba
szálltunk. Ahogy leparkoltam, izgulni kezdtem. Izgulni kezdtem, hogy mit fog
szólni hozzá Berta. Izgultam hogy lesz-e valami baj, vagy minden rendben fog
menni. Amikor kinyitottam az ajtót. Teljes sötétség volt, de amikor barátnőm
felkapcsolta a villanyt, a szatyrokat kiejtette kezei közül, majd a nyakamba
ugrott. Miután engem elengedett, körbeölelt mindenkit és nagy meglepetésemre
Niallt se hagyta ki a sorból. Sőt azt láttam arcán, hogy örül neki, hogy itt
van ő is. Gyorsan felvittem a cuccokat a szobámba, majd mikor kiléptem ajtómon,
Ashtonnal találkoztam össze.
- Na, ügyes voltam?
- Hihetetlenül hálás vagyok és mindent köszönök. Nagyon
ügyesen megcsináltad és engem is nagyon megleptél- öleltem meg, majd amikor
egymás szemeibe néztünk, egy aprócska puszit hagytam arcán.
- Csak annak nem örülök, hogy ő is itt van.
- Bevallom, én sem szeretném, ha most itt lenne, de ő is ide
tartozik.
- Tudom. Nyugodj meg.
Lesiettünk a földszintre és azonnal őt pillantottam meg.
Mindenki beszélget mindenkivel, csak ő van távol kicsit a többiektől. Ő is
engem néz. Le kéne vennem a tekintetemet róla, de nem megy. Ashton érintését
érzem vállamon, majd a konyhába mentünk. Épp a pizzát raktam ki a tányérokra,
mikor Harry bejött a konyhába.
- Ohh nem akartam megzavarni a romantikátokat.
- Harry ezt most fejezd be.
- Mit? Nem csinálta semmit.
- Haver. Ez most Berta bulija. Ne rontsd már el.
- Áhh értem. Szóval dugni akartok- nevetett fel.
Na, jó én erre nem vagyok kíváncsi, úgyhogy amilyen gyorsan
csak kisétáltam a konyhából.
Mindenki átadta az aprócska ajándékát, majd elérkezett az
idő. Elérkezett az indulás ideje. Úgy beszéltük, hogy mindenki kikíséri
barátnőmet, szóval mindenki kocsiba szállt és a reptér fele vettük az irányt.
Mikor odaértünk a kapuhoz, mindenkit végig ölelt. Engem hagyott utoljára, de
előtte még Niallt ölelte percekig.
- Vigyázz magadra hugi- kezdtem el sírásomat.
- Klau nehogy sírj, mert fejbe váglak- próbált nevetni, de ő
is sírásba kezdett.
- Nagyon fogsz hiányozni. Nagyon szeretlek és mindent
köszönök neked.
- Én is imádlak, de ígérem, amint tudlak, meglátogatlak és
te is engem. Hiányozni fogsz és vigyázz rá- biccentett kicsit Niall fele.
Elengedtem barátnőmet, majd integetve eltűnt a tömeg között. Nagyon fáj. Elment
egy hihetetlen fontos ember az életemből. Tudom hogy még találkozunk, de az
más. Ashton karjai közé vetettem magam, majd mindenki átölelt minket, kivéve
Harry. Mikor elengedtük egymást, megpillantottam Niallt, aki szintén könnyes
szemekkel nézett rám. Szorosan megöleltük egymást. Sosem láttam még így az ír
fiút. Szereti Bertát. Ez 100%. Mikor elengedtük egymást, elindultunk a kijárat
felé. Mindenkitől elköszöntem, majd Niall elment a kocsijáért, ahogy Ashton is.
Harry és én maradtunk a bejárat előtt.
- Sajnálom, hogy bunkó voltam- ért kezemhez Harry, de én
elhúztam tőle- Ne csináld ezt kérlek.
- Mit ne csináljak? Bunkó voltál Harry és igazságtalan- állt
meg előttem Ash a kocsival.
- Tudom, de ideges lettem, amikor elmondtad hogy vele fogsz
randizni.
- És akkor mi van? Foglalkozz inkább a saját csajoddal. Szia-
szálltam be a kocsiba, majd elhajtottunk a reptérről.
