2015. február 6., péntek

7.fejezet:Első napunk együtt



Reggel már a nap sütött be az ablakomon és tudtam hogy itt az ideje annak, hogy felkeljek, de nem akartam. Ez lenne az első napunk Hazzal úgy, hogy már együtt vagyunk, de féltem hogy ha kinyitom a szememet és elfordulok, nem látom őt magam mellett. Lassan kinyitottam a szemem és hunyorítva néztem az ágy másik oldalára. Amikor odanéztem,senki nem volt ott. Szóval csak álmodtam az egészet. Lassan kikászálódtam az ágyból, felvettem a mamuszomat és elindultam a konyhába könnyekkel a szememben. Túl jónak tűnt hogy igaz legyen ez az egész. Lassan mentem le a lépcsőn, de amikor leértem a földszintre, egy bizonyos barna csizmát láttam meg az ajtó mellet a többi cipő között. Hát akkor még sem álmodtam az egészet! De akkor ő hol van?  Kérdéseimre rögtön választ kaptam, mert mikor beértem a konyhába, az én kis szakácsom csinálta a reggelinket. Olyan édes volt abban a piros gatyában és a haja is fel volt kötve, amit én imádok rajta. Halkan nekitámaszkodtam az ajtófélfának és néztem ahogy szorgoskodik. Miközben csinálta a remek illatú meleg szendvicseket, aközben dúdolgatta a saját számaikból a Steal My Girlt. Remek volt, hogy azt a csodálatos hangját halhattam korán reggel és már most tudtam hogy remek napom lesz. Lassan áttért fütyülgetésbe, de egyszer csak megfordult és észrevett.
- Jesszus- rándult meg egy kicsit a teste- hát te nem alszol?
- Nem…felkeltem, mert már nem volt ott a párnám- kuncogtam el a mondat végét- de baj hogy már nem alszok?
- Dehogy baj- csúszott hozzám közelebb- csak meglepetésnek szántam ezt e reggelit.
- Hát nekem ez gyönyörű meglepetés. Köszönöm Harry!- ugrottam a nyakába. Nagyon sokáig öleltük egymást és bevallom élveztem is, de megszakította az óra csörgése, jelezve hogy kész a meleg szendvics. Harry gyorsan elengedett és kiszedte a sütőből őket. Ameddig Harry előkészítette a reggelit, addig én leültem az asztalhoz és a reggeli újságot kezdtem el olvasgatni. Lapozgattam és csak lapozgattam, míg egy olyan oldalra nem értem, ami felkeltette a figyelmemet. Most végre nem mi voltunk a szereplők Harryvel, de két ismerős ember volt most a történet szereplői. Niall és Berta voltak az újságba. A tegnapi randijukról írtak ebben a cikkben. Nagyon örültem, hisz csupa jó dolgokat írtak róluk. Pár rajongói twitteket is beillesztettek és azokból is egy csomó pozitív twitt volt. Ahogy befejeztem a cikk olvasását, leraktam magam mellé az újságot és már Hazz oda is rakta elém a reggelit, egy forró tea kíséretében és gyorsan helyet foglalt mellettem.
- Jó étvágyat! Remélem ízleni fog- adott egy puszit az arcomra.
- Neked is Harry- pusziltam vissza. Miközben reggeliztünk, megbeszéltük hogy elmegyek Harryvel a próbájukra. Nagyon örültem hogy elhívott engem és kíváncsian vártam, hogy mi is történik egy bizonyos „próbán”. Hazz valami fantasztikus reggelit csinált és a tea az valami mámor volt. Mentás tea volt egy kis citrommal. Mikor befejeztünk a reggelinket gyorsan felmentünk átöltözni. Én egy fehér pólót és egy fekete cicanadrágot vettem fel, Harry meg a tegnapi fekete pólóját és fekete farmernadrágját. Gyorsan begöndörítettem a hajam a szememet meg csak egy szempilla spirállal díszítettem ki. Gyorsan magamhoz vettem a táskámat és a pénztárcám, de a telefonomat nem találtam. Mindenhol kerestem, de semmi.
- Mit keresel?- jött mellém Harold.
- A telefonomat. Nem láttad véletlenül?- túrtam fel az ágyat.
- Ha jól emlékszem tegnap kint hagytad a kocsiban.
- Huhh…jó. Akkor magamhoz veszek egy csokit és már indulhatunk is- indultam el az ajtó felé és Harry is követett. Leraktam a cipőm mellé a táskámat és bementem a konyhába. Harry közben felvette a csizmáját. Amikor kivettem az alsó szekrényből két Twix csokit, Harold ölelő karjait éreztem a derekamon. Gyorsan felemelt és adott egy lágy és hosszú csókot az ajkaimra. Egyszer csak valaki megszólalt a konyha ajtajából. Ismertem ezt a hangot.
- Upsz…nem akarunk zavarni- szólalt meg Niall, Bertát átölelve.
- Nem zavartok- nevettünk fel.
- Niall sietned kéne az öltözéssel, mert fél óra múlva próba van- indultunk Hazzal aaHazz bejárat felé és halkan felkuncogtunk Bertvával és összenéztünk.
- De nem 10kor lesz a próba?- nézett ránk Niall.
- De….de fél óra múlva már 10 óra lesz- nevetett fel H.
- Akkor gyorsan átöltözök és indulhatunk- mondta Niall és már fel is rohant a lépcsőn.
- Na milyen volt a tegnap?- kérdezte Harry és Ber felé fordult.
- Ajj Harry…Ni remek randira vitt el. Remek srác és teljesen megkedveltem. És ti? Mi történt?- kérdezte Berta, mint ha nem látná.
- Megbeszéltük a dolgokat és hát…
- Hát együtt vagyunk- fejezte be Styles a mondatomat és összefonta ujjainkat.
- Jajj istenem….annyira örülök hogy együtt vagytok. Teljesen összeilletek és látszik mind a kettőtökön, hogy oda vagytok egymásért- ölelt át minket és amikor rám került a sor, belesúgta a fülembe hogy „Én megmondtam”. Tudtam hogy nem fogja ezt kihagyni, de nem is zavart.
- Nem reggeliztek Niallel?- kérdeztem barátnőmtől.
- Hát szerintem majd beugrunk valahova és majd kérünk elvitelre valamit.
- Na itt is vagyok- kiabált fel Niall.
- Na mi elindultunk- szólt közbe Harry- majd találkozunk a próbán.
- Okés…ha késnénk, akkor szóljatok már hogy kajáért ugrottunk be.
- Szólni fogunk Niall…nyugi- válaszoltam nyugtatóan. Hazzal beültünk a kocsiba és elindultunk az arénához. Útközben láttuk, hogy már a lányok az arénához tartanak. Nagyon durva hogy a rajongók, mit meg nem tesznek. Megérkeztünk az arénához és beálltunk a fiúk parkoló helyére. Kiszálltunk a kocsiból és a kerítésnél egy csomó Directioner állt. Harry nevét sikoltották, de Hazz már befele ment volna. Tudtam milyen rajongónak lenni és tudtam mit éreznek most…hogy pár méterre van tőlük a kedvencük, de ő nem megy oda hozzájuk. Cselekednem kellet. Megfogtam Hazz kezét és a kerítés fele húztam.
- Héé mit csinálsz?- nézett rám értetlenül.
- Harry tudom milyen rajongónak lenni…belehalnál pár képbe?
- De elfogunk késni…és amúgy is ott van az a csaj, aki tegnap leszólt téged. Nem érdemli meg a képet.
- De Harry erről a többi lány nem tehet, hogy ő azt mondta tegnap. Ők megérdemelnének 1-2 képet. Próba után meg visszajössz és folytatod.
- De nem akarom hogy megint leszóljanak…- húzott közelebb magához és erre a rajongók felsikítottak és azt kiabálták „Jézusom” ’Jujj de cukiik”.
- Van egy érzésem, hogy nem fognak leszólni- kuncogtam a fülébe. Harry megadta magát és oda ment a rajongóihoz. Nagyon sok képet csinált a lányokkal és egyszer csak oda szólt.
- Klau gyere ide egy kicsit kérlek- intett felém- ez a rajongó VELÜNK akar csinálni képet. Az egyik rajongó velem és Harryvel akar csinálni közös képet? Akkor nem utál az a lány. Odamentem Harry mellé és bemutatott a lánynak. Melissának hívták és nagyon kedves és aranyos lány volt. Elmondta, hogy nagyon szereti Hazzomat és azt mondta nagyon örül, hogy végre talált Harry egy olyan aranyos és szép lányt, mint én. Nagyon sokat beszélgettünk vele a kerítésen keresztül és nagyon megkedveltem én is és Harryn is látszódott, hogy szimpi neki Mel. Sajnos mennünk kellett, de kiderült hogy VIP jegye van és majd jön hátra fotókat csinálni a fiúkhoz. Haryvel elindultunk a bejárat felé és amikor az ajtónál voltunk, még visszanézett a rajongókhoz, intett nekik majd ujjainkat összekulcsolva mentünk be a próbaterembe. Zayn és Louis már ott voltak, Liam és Niall meg már úton voltak. Végül is még 10 percük volt ide érniük, addig meg Hazz körbevezetett az épületben. Nagyon nagy volt az aréna hátsó része. Amikor visszaértünk az idegenvezetésből, már messziről láttam 2 lányt Lou és Zé mellett. Amikor odaértünk, akkor láttam meg igazán, hogy ők kik is azok. Eleanor és Perry volt az. El sem hittem hogy most velük állok szemben, hisz El nagyon nagy példaképem.
- Szia! Én Eleanor vagyok!- jött elém nagy mosollyal az arcán és megölelt.
- Szia! Én pedig Perry vagyok!- mutatkozott be.
- Szisztok! Én Klaudia vagyok!- mosolyogtam vissza mind a kettőjüknek.
- Ezek szerint akkor te vagy Hazz barátnője. Mesélte Lou, hogy Harry mennyire harcolt érted és most már látom megérte.
- Köszönöm El! Én is örülök hogy már így sikerült- néztem a mellettem álló magas férfira.
 - Nagyon összeilletek az biztos- dicsért meg Per, Zayn karjai közül. Nagyon sokat beszélgettünk a lányokkal, hogy jobban megismerjük egymást és közben megérkeztek Niallék  és Liam is. Berta is odajött hozzánk, bemutatkozott Elnek És Perrynek és tovább folytattuk a beszélgetés, amíg a fiúk próbáltak. Berta egyszer csak El felé fordult.
- Eleanor! Klau mondta már hogy te vagy a példaképe?- tette fel a kérdést neki.
- Nem mondta…de tényleg?- nézett rám Eleanor kikerekedett szemekkel.
- Igen igaz- mosolyodtam el és egy kicsit elpirultam.
- De hogy hogy én vagyok?
- Hát olyan gyönyörű vagy és kedves. Kiskorom óta modell szerettem volna lenni és ugye te is modell vagy és imádtam a képeidet és most is imádom. Teljesen más voltál mint a többi modell. Kedves és nem szállt a fejedbe a hírnév és hű maradtál magadhoz. Azt is csodálom benned, hogy nagyon sokan bántottak téged, mert Louval voltál, de te nem hagytad hogy ez tönkre tegyék a kapcsolatotokat.
- Jajj te vagy a kedves és megtisztelő hogy a példaképed lehetek- ölelt szorosan magához. Annyira jó volt végre találkozni vele, mert nagyon szeretem Elt. Borzasztóan kedves és azt kívánom, hogy ezt a kedvességét mindenki tapasztalja meg és tudja meg hogy milyen is ő igazából. Nagy ölelésünket, az én barátom- milyen jó végre ezt kimondani- szakította félbe.
- Klau…ezt csak is neked ajánlom- kiabált oda és félmeztelenül elkezdett nekem táncolni, azaz lasszózni. Annyira édes volt és annyira nevettem ezen a kis táncon, mint még soha. A lányokat is meglepték az ő párjuk és mindannyijuk odaszaladtak hozzájuk. Harry és köztem fordítva volt és Harry jött oda hozzám. Leült a mellettem lévő székre, megfogta a kezemet és áthúzott az ő ölébe. Én megkapaszkodtam a nyakába és a vállára hajtottam a fejem. Pár percig csak csöndben ültünk így a széken, de odaszólt Dave, a koreográfus, hogy Harry mennyjen vissza, mert folytatniuk kell a próbát.
- Na most visszamegyek, de megígérem ha végzünk miénk utána az egész délután- súgta bele a fülembe, amitől kirázott a hideg. Én visszaültem a saját helyemre, Harry meg visszament a többiekhez. De hol vannak a lányok? Perryt nem láttam sehol és Bertát se. Csak El jött vissza hozzám.
- Hol vannak a lányok?- fordultam felé a székemmel együtt.
- Elmentek a plázába hoznak nekünk, meg a fiúknak egy kis ebédet- mosolygott rám El, amitől megnyugodtam- egyszer mi is elmehetnénk ketten a plázába ha van kedved.
- Most ugye csak hülyéskedsz…természetes hogy van kedvem- löktem meg egy kicsit a vállát.
- Na akkor- vette elő a telefonját a zsebéből- cseréljünk telefonszámot és akkor majd később megbeszéljük. Gyorsan beírtam a nevemet a névjegyekhez és vissza adtuk egymásnak a telefont. Delet mutatott az óra mikor a fiúk végeztek és mindenki elindult még egy kicsit lazítani, mielőtt fellépnek. Berta elment Niallékhoz, Perry és Zayn hazamentek, Eleanor meg Louis pedig elmentek az edző terembe. Harrynek az, az ötlete támadt, hogy mennyünk el a parkba sétálni kettesben. Mondtam Hazznak hogy hívjuk el Liamet is, de azt mondta randevúja van egy bizonyos lánnyal, akit Dórinak hívtak. Így maradt az eredeti program, hogy kettesbe megyünk el. Elindultunk a kocsihoz, de egyszer csak a nevemen szólított egy ismerős hang. Amikor hátranéztem, nem akartam hinni a szememnek. James ott ált a pultnál és elindult felém.
- Hát te mit akarsz?- kérdeztem tőle, de nem nagyon érdekelt.
- Jó újra látni, de látom már nem vagy egyedül. Csak sikerül ezzel összejönnöd?!- bólintott Harry felé, aki nem értette az egészet.
- Na most állíts magadon...- kezdtem volna felé indulni, de szerencsére Hazz visszafogott, mielőtt olyat csináltam volna, amit később még meg bánok.
- Ne haragudj…még is ki vagy te?- nézett rá Harry értetlenül.
- Ó szóval nem meséltél neki rólam- nézett rám, majd megint Harry felé nézett- hát kérlek szépen randiztam Klauval pár hete, csak hogy nem bírja elviselni hogy valaki nem szereti az ő kis bandáját.
- Én nem bírom elviselni? Ugyan már James. 1. Nem én mondtam hogy nem fog összejönni ez a kapcsolat, csak azért mert olyas valakit szeretek akit te nem. 2. Nem én voltam az a gyökér, aki leszólta a fiúkat úgy, hogy nem is ismeri őket. Szóval én csak kiálltam a bandám mellet és adtam neked valamit, amit nagyon is megérdemeltél.
- Hogy mit adtál te neki?- nézett rám Hazz.
- A te kis cafkád egy pofont adott és ha…- folytatta volna, de amikor Hazz meghallotta azt hogy lecafkázott, megütötte Jamest.
- Tudod ki a cafka te kis pancser. Ha még egyszer meglátlak itt, azt megígérem hogy nem ez volt az utolsó pofon amit adtam- védett ki Harry, de megijedtem, mert nem tudtam hogy neki ilyen oldala is van.
- Hagyd Harry- szóltam oda- mennyünk innen. Miközben James nagy nehezen felállt, addigra mi már kint voltunk a kocsinál. Láttam hogy Harry nagyon ideges és fájlalja a kezét.
- Harry jól vagy?- léptem oda mellé.
- Persze minden rendben van, csak fáj a kezem és nem találom a kocsi kulcsot- fordult felém. Megfogtam a kezét és megnéztem nincs e eltörve, de hála istennek nem volt.
- Annyira sajnálom Harry. Én nem akartam hogy ez történjen- adtam egy puszit a kezére- a kocsi kulcs meg itt van a táskámban.
- Ugyan te nem tehetsz róla hogy ilyen tapló az a gyerek- nézett bele a szemeimbe és végig húzta a kezét az arcomon, amibe a lábaim beleremegtek.
- De ha nem randiztam volna vele, most nem lett volna ez az egész és nem kellett volna verekedned- sütöttem le szemeimet.
- Erről nem tehetsz… és bármikor, bárhol, bármiért kiállnék melletted- adott egy hosszú puszit azzal a puha szájával az én számra. Beültünk a kocsiba és elindultunk a park felé. Sokan kiszúrtak minket amikor kiálltunk a hátsó parkolóból és egy darabig futottak a kocsi után, de amikor már látták hogy semmi esély arra hogy utolérjenek, lelassítottak és visszamentek az arénához. Gyönyörű időnk volt, de Harry felvett egy kabátot és sapkát, mert elég fázós, én meg csak felkaptam a pulóveremet. Amikor találtunk egy remek parkoló helyet, leálltunk oda a kocsival és elindultunk a park felé. Kicsit tartottunk attól hogy a rajongók kiszúrnak minket, de most nem voltak olyan sokan a parkba és akik ott voltak, azok is idős párok és kisgyerekek a szüleikkel, akik nem ismerték fel Hazzt. Nagyon sokat nevettünk, mert nagyon sokat beszéltünk a gyermek korunkról és Harry is nagyon sokat mesélt arról, hogy miket csináltak Gemmával. Ha valaki nem tudná, Gemma Harry nővére és ahogy Hazz mesélt róla, nagyon kedvesnek tűnik. H megígérte hogy majd egyszer elhívja őt és bemutat minket egymásnak és majd elmegyünk Holmes Chapelbe is és a családjának is bemutat. Nagyon sokat viccelődtünk és rengeteg képet és videót csináltunk. Egyszer odajött egy idős néni.
- Sziasztok fiatalok! Bocsánat ha zavarlak titeket, de valahonnan nagyon ismerős az úr- egy ideig gondolkozott a hölgy, aztán rájött- Megvan…maga van az unokám falán. Nem haragszanak meg, ha kérek az én csöppségemnek egy autogramot? – nyújtott Hazz felé egy darab papírt.
- Dehogy haragszunk meg- nyúlt a papírért az én kis göndörkém- nagy örömmel adok aláírást. Amikor aláírta a papírt, az idős hölgy megköszönte és továbbállt. Sétálás közben kiszúrtam valamit.
- Harry nézd- mutattam a park melletti útra- ott van egy fagyis kocsi. Légy szíves vegyünk. Mióta itt lakom még, nem ettem egyszer sem Angol fagyit- ugrándoztam mint egy kisgyerek.
- De akkor fussunk, mert mindjárt elmegy- nevetett fel H és kézen fogva futottunk a kiskocsi után. Már kiabáltuk hogy álljon meg, majd mire utolértünk, a sofőr észrevett és megállt.
- Jó napot! Fagyit szeretnénk kérni, mert a barátnőm még nem evett Angol fagyit- mutatott rám Harry és közben gyorsan vette a levegőt.
- Szép napot! Ó az bizony nagy hiba, mert ez a fagyi a legfinomabb a világon- nevetett fel a fagyi árus. Milyet adhatok?
- Ömm…én szeretnék egy citromot és egy lilaszőlőset- alig bírtam választani a fagyi ízek közül, de az biztos volt hogy citromnak kell lennie az egyiknek, hisz az a kedvenc ízem.
- Én is ugyan ezt kérem- vette elő Harry a pénztárcáját. Amikor kifizettük a fagylaltot, elköszöntünk Joshtól és elindultunk vissza a kocsihoz. Úgy látszik igaza volt Joshnak, hisz isteni volt a fagyi. Ilyen finomat még soha sem ettem és úgy tűnik nem is fogok. Amikor megérkeztünk a kocsihoz, én kiszúrtam hogy egy parkbeli bokorból fotóznak minket, de nem foglalkoztam vele. Amikor beszálltunk a kocsiba, Harry be is indította a kocsit.
- Te is látod a fotósokat?- kérdeztem meg a jobb oldalon ülő sofőrt.
- Igen látom, de nem kell velük foglalkozni- legyintett Harry.
- Nem is érdekel…csak vicces hogy alig van levél azon a bokron és még is azt hiszik, hogy nem látjuk őket- kapott el a nevető görcs. Mikor elindultunk a kocsival, a fotósok el akartak bújni, csak hát nem sikerült nekik olyan kis bokor mögött. Amikor ismét közeledtünk az arénához, már lehetett látni az esti koncertre váró rajongókat. Sokan arra gondolnak- fiú bandáknál- hogy a rajongók, azok csak lányokból állnak, pedig nem. Ebben a hosszú sorban nagyon sok fiút is láttam. Amikor beálltunk a parkolóba, még ott voltak a reggeli rajongók, de már fiúk is álltak ott. Amikor kiszálltunk, rögtön nagy sikítás tört ki és kis plüssöket kezdtek bedobálni Harrynek. Ahogy bezárta Hazz a kocsit, megérkeztek a többiek is, de Niallék még nem voltak itt. A fiúk odamentek a rajongókhoz, mi meg ottmaradtunk Eleanorral.
- Helló El! Perry hol van?- öleltem meg- most már kimondhattam- barátnőmet.
- Nekik most próbájuk van a lányokkal, mert holnap fellépnek. Nincs kedved eljönni holnap a fellépésükre?- tette fel a kérdést El.
- Nem tudok sajnos, mert holnap dolgoznom kell és sokáig kell bent maradnom- sajnáltam hogy holnap dolgozni kell menni, de hív a kötelesség. A fiúkért teljesen odavoltak a Directionerek és rengeteg képet csináltak velük és nagyon sok autogramot is adtak. Amikor már elindultunk befele, féltem hogy James még mindig ott lesz, de nem volt ott. Amikor bementünk az öltözőbe, akkor érkezett meg Niall is, de Ber nélkül.
- Helló fiúk! Bocsi hogy késtem, de anyuékkal nagyon jól elvoltunk és elfelejtettünk nézni az időt- fújta ki a levegőt, ami azt jelentette hogy nagyon sietett.
- Berta hol van?- léptem oda hozzá és vittem neki egy pohár vizet.
- Hát anyumékkal lesz a VIP szektorban. Nagyon megkedvelték egymást anyával és apával- mondta büszkén. Miközben a fiúk készülődtek, addig mi kimentünk Ellel a folyosóra, mert vártunk egy korombeli lányra. Egy dedikáláson találkozott vele és azt mondta hogy majd bejuttatja ide. Nagyon kíváncsian vártam hogy ki lesz az. Amikor nyílt az ajtó és megláttam egy szőke hajú lányt,már messziről nagyon ismerős volt az arca. Már valahol találkoztam vele, de nem jutott eszembe hogy hol láttam. Amikor közelebb ért, nem hittem a szememnek.
- Anna!- kiáltottam fel és a nyakába ugrottam. Még általános iskolában lettünk nagyon jóba, de miután elballagtam sajnos nem találkoztunk annyit és úgymond elfelejtettük egymást.
- Úristen Klau! Tényleg te vagy az?- kérdezte tőlem és ő se akarta elhinni hogy én vagyok, de ezek szerint még emlékezett rám- Mit keresel itt?
- Hát ez hosszú sztori, de majd elmesélem- válaszoltam neki.
- Na várjatok- láttam El zavarodott arcát- ti ismeritek egymást?
- Igen…általános suliba nagyon jóban voltunk, de miután elballagtam onnan, nem nagyon beszéltünk már. Sokat jártam vissza, de utána már nem nagyon és amikor végeztem a középsulival, kiköltöztem ide.
- Hát igen…ott hagytál engem- mondta Anna megjátszott sértődöttséggel.
- Jól van na- böktem oldalba és elnevettük magunkat- na de te, hogy hogy itt vagy?
- Hát találkoztam ellel egy dedikáláson, mert én is szeretem ám Eleanort nem csak te- nézett a mellettem álló modellre- és látta hogy 1D-s felső van rajtam és megkérdezte hogy nagy fan vagyok-e és mondtam neki hogy igen és erre meg azt mondta, hogy akkor bemutatja nekem a fiúkat- mesélte el nekem a sztorit barátnőm. Miután már elhittük hogy tényleg újra találkoztunk, azután bementünk az öltözőbe hogy láthassa a fiúkat. Először nagyon zavarba volt, de miután Niall megölelte- mivel ő a kedvence- teljesen lesokkolódott. Nagyon sokat beszélgettünk és amikor Harry odajött mellém és leült, látszódott hogy még nem érti mit keresek itt. Egyszer csak súgtam valamit Hazz fülébe, mire megfogta a kezem és Anna felsikított. Harryvel felnevettünk és átültem az ő ölébe.
- Jézusom…ti…ti együtt?- nézett rám barátnőm csodálkozva.
- Igen…rátaláltam erre a hercegnőre és tudtam hogy ő kell nekem- mondta Hazz büszkén, amitől én teljesen elpirultam és csak fokozta, hogy adott egy hatalmas nagy puszit.
- De hogy? Vagy mióta? Mindent el kell mesélned. Elkezdtem neki mesélni a sztorit, de nem csak egyedül meséltem, mert Harry is közbe szólt párszor. Azt is elmeséltem hogy Berta is itt van és ő meg Niallel kezdett el randevúzni. Nagyon jól elvoltunk és jó volt újra találkozni Annával, hisz imádtam és még mindig imádom őt. Közbe szóltak a fiúknak hogy mennyjenek, mert mindjárt kezdenek.
- Na de megyek lányok! Nagyon örültem Anna hogy megismerhettem Klau barátnőjét, de most mennem kell. Remélem tetszeni fog a koncert- mondta Harry Annának majd közeolebb hajolt és a fülembe suttogott.
- Szurkolj kicsim és tudd, hogy ha a You & I-t éneklem, akkor rád gondolok- adott egy csókot és elindultak. Mi is elindultunk Annával és Ellel a VIP szektorba, de Ber a másik oldalon volt, Niall szüleivel. Sajnos nem tudott átvergődni, mert akkora tömeg volt. Amikor az előzeneker- ugye a The Vamps- lement meghallottam egy ismerős dalt. Amikor kijöttek, a lányok úgy sikítottak mint ha az életük múlna rajta. Harry valami mámor volt és jó érzés volt, hogy tudtam ő már az én páncél nélküli hősöm. A fiúk már a felénél tartottak és most a You & I következett. Nem hittem volna hogy ezt fog történni, de Hazz bemondta az elején hogy „ Ezt a számot az én kis hercegnőmnek ajánlom”. Sokan nem örültek neki és ellenkezni(„fuúúj”) kezdtek, de azok voltak többen, akik kiálltak mellettünk és felsikítottak. Harrynek láttam az arcán,hogy nagyon nem tetszik neki és rosszallóan nézett. Az egész koncert végéig csak énekelt, de hülyéskedni nem hülyéskedtek. Igen nekem is fájt hogy elítéltek, de El és Anna ott volt és megnyugtattak. El azt mondta, hogy vele is ez volt még az elején, sőt rosszabb is, de azt mondta hogy ne foglalkozzak velük. Az utolsó szám következett ami a Steal My Girl volt és elfelejtettem minden jót és rosszat és egy nagyot táncoltunk a végére a lányokkal. Amikor lementek a fiúk, minden elsötétedett és mindenki elindult haza, mi meg az öltözőbe. Amikor bementünk a folyosó ajtaján Styles már ott állt és amikor meglátott elkezdett felém futni.
- Istenem Klaudia…nem akartam ezt! Nagyon sajnálom, de kérlek ne vedd magadra- ölelt szorosan magához és ha nem éreztem volna azt a finom illatát és azt a kellemes ölelését már lehet teljesen összetörtem volna, de H teljesen megnyugtatott.

- Semmi baj Harry…El megnyugtatott hogy vele is ez volt és hogy ne vegyem magamra- mondtam neki könnyekkel a szememben, de mikor Hazz meglátta őket, gyorsan le is törölte az arcomról. Kezünket összekulcsolva mentünk be az öltözőbe és amikor beértünk Berta is ott volt Niall ölében, de amikor meglátott engem, rögtön odaszaladt hozzám.
- Jajj csajszi- ölelt szorosan magához- kérlek ne foglalkozz azokkal a lányokkal. Azt se tudják mi az az igazi szerelem. Mindig arra gondolj, hogy már melletted van Harry és semmi ne rontsa el a kedved. Ne szomorkodj- vígasztalt barátnőm, ami nagyon jól esett.
- Nem érdekel…itt van velem Hazz és ő a fontos, nem a rajongók hogy mit gondolnak. Szeretem H-t és ha ezt ők nem tudják elfogadni, akkor ez van. Nem tudok mit csinálni. De tudod ki volt itt?- kezdtem elterelni a témát.
- Láttam…Anna volt! Istenem az a csaj! Olyan rég találkoztunk! Most hol van?- kereste szemével a szöszi lányt.
- Sajnos már haza kellett mennie, mert busszal jött és a busz már indult is vissza.
- Ajj de kár! Olyan jó lett volna vele beszélni. Miután megbeszéltük Bertával a dolgokat a többiek már indultak is haza. Zayn elindult Perry elé, Liam meg niallel és Bertával ment haza. El és Louis is elindultak miután Eleanor egy nagy öleléssel elköszönt. Mi is elindultunk a kocsihoz. Amikor kiértünk, azt hittük hogy nem lesz már ott senki, de nem. Rengetek rajongó volt még ott. Harry nevét kezdték el kiabálni, de Harry nem reagált rá semmit. Nagyon megsértették azzal, hogy engem leszóltak. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk hazafele.
- Harry- fordultam felé- miattam ne haragudj a rajongókra.
- De azzal hogy téged bántanak olyan mint ha engem is bántanának, szóval nagyon is haragszom rájuk. De hagyjuk is ezt a témát. Az a lényeg hogy szeretlek és ezt ne felejtsd el- fogta meg a kezemet, de közben az útra figyelt. Miközben nézelődtem az ablakon, azt vettem észre hogy még itt nem is jártam. Nem értettem mit keresünk errefele.
- Harry hova megyünk?- kérdeztem tőle, mikorra már végképp nem tudtam merre jártunk. A környék tele volt szebbnél-szebb luxus házakkal és gyönyörű volt a környék is.
- Majd meglátod!- vigyorgott rám Harry. Nagyon izgatott voltam hogy hova vihet, de egyszer csak egy olyan házat láttam meg, ahova gyermek korom óta vágyom. Harry háza volt. Olyan szép volt ez a ház. Gyönyörű fehér volt kívülről és imádtam ezt a házat. Teljesen illet Harryhez és már alig vártam hogy belülről is lássam. Harry beállt a garázsba és kiszálltunk a kocsiból. Elindultunk a bejárathoz, de mielőtt bementünk volna Hazz felém fordult.
- Na tetszik a meglepetés? Azt gondoltam, hogy most te aludhatnál nálam. Persze csak ha szeretnél- vigyorgott rám Harry és természetes hogy igent mondtam. Amikor bementem szó szerint tátva maradt a szám. Hatalmas volt a ház és gyönyörű. Kiskoromban mindig is ilyen házat álmodtam meg magamnak. Levettem a cipőmet és rögtön a konyha felé vettem az irányt, mert emlékeztem hogy a konyha is fehér és az tetszett a legjobban mikor még tini voltam. Amikor beértem, gyönyörűbb volt mint a képeken.
- Hát te már a konyhában?- nevetett fel Harry mikor utolért.
- Régen még amikor 14-15 körül voltam, mindig is a konyha tetszett a legjobban. Imádom a fehér színt, mert igaz egyszerű szín, de nagyszerű- csodálkozva meséltem.
- Hát ha a konyha ennyire tetszik mert fehér, akkor a hálószoba is nagyon fog tetszeni- emelt fel. Lábaimat dereka köré kulcsoltam és úgy vitt fel engem az emeletre. Amikor felértünk letett a földre és a szememet eltakarta, mint ha meglepit adna majd nekem, pedig csak a szobát mutatta meg ahol majd aludni fogunk. Amikor benyitottunk, nem hittem a szememnek. Tökéletes volt a szoba. Csupa fehér volt az egész szoba és áhhh…egyszerűen tökéletes volt.
- Jézusom…ez gyönyörű. Nem is tudtam hogy te ennyire fehér kedvelő vagy.
- Holnap majd megmutatom neked a kertet és a medencét, de most elmegyek gyorsan fürdeni, addig te nézz nyugodtan körbe. Harry gyorsan elment megfürdött addig én szétnéztem az emeleten. Gyönyörű volt az egész lakás és egyszerűen azt mondhattam hogy álmaim háza. Mikor visszaértem a szobába Harry törölközővel volt körbetekerve a dereka és a felső teste az méz kicsit vizes volt. Mint mindig, most is elolvadtam a tetkóitól és már komolyan elgondolkoztam hogy majd én is fogok csináltatni. Gyorsan kértem Harrytől egy pizsomát és odaadta az egyik fehér pólóját és én is elmentem megfürdeni. Miután végeztem, gyorsan befeküdtem Harry mellé az ágyba, ráfeküdtem a mellkasára és összeölelkezve aludtunk el és kíváncsian vártam, hogy holnap milyen napom lesz, de sajnos Hazz nélkül.







3 megjegyzés:

  1. ❤ azta ez eszméletlen jó!!! Klau imadom a blogodat annyira jó!! Má szinte rajongód vagyok és tiszta olyan mintha tényleg együtt lennél Harryvel:)*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! Nagyon kedves vagy és nagyon sokat jelent számomra az, hogy tudom, hogy szeretitek a blogot. Jó lenne ha, így lenne!!☺☺☺❤❤❤❤

      Törlés
  2. Nagxon koszonom!! Orulok hogy ennyire tetszik! Sietek!!:))❤

    VálaszTörlés